A koronavírus járványt és hatásait még éppen javában elemzik a közgazdászok, de talán kijelenthetjük, hogy ez az év sem kényeztet el minket – már ami a kiszámíthatatlan és negatív változásokat jelenti.

Mire is gondolunk?

Még februárban elkezdődött az orosz-ukrán háború, amely mind gazdasági, mind politikai és persze társadalmi értelemben is nagyon új helyzetet teremtett. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mindannyian újra meg kellett, hogy mutassuk, vajon mennyire is vagyunk rugalmasak, ha változásokról van szó. A gazdasági hatások aztán persze elértek minden szektort és fokozatosan begyűrűztek a más kialakított vagy éppen leszabályozott rendszerekbe is. Jött a nyár, és a rezsicsökkentés csökkentése, amely várhatóan nem csak rövid távon fog hatni az ingatlanpiacra – így természetesen az épületüzemeltetésre is hatással lesz.

Augusztus végén, amikor már lassan mindenki kezd visszarázódni a munkába, az üzemeltető cégek éppen befejezik az egyik legfontosabb évi nagy projektet: ez pedig nem más, mint a felkészülés az őszre. Ez a nagytakarítások időszaka.

Mire is gondolunk, ha nyár végi/őszi nagytakarítás a téma?

Ha ezt a témát akarjuk körül járni, mindenképpen fontos azt tisztázni, hogy gyárépületről, irodaépületről vagy éppen iskoláról van szó. Azért fontos ez, mert például egy gyárterületen a nyár végén megtörténik ez a nagytakarítás, míg az irodaházakban ősszel zajlik ez a projekt. Az iskolák esetében pedig természetesen szintén nyár végén – hiszen a gyerekek szeptember elején már megérkeznek, és birtokba veszik az épületet.

Az elmúlt napok újabb hőhulláma után – és a következő hasonló időszakok előtt, minden évben, egyre többször vetődik fel a kérdés vajon mi a munkáltató kötelezettsége kánikulában? Nézzük meg tüzetesen a vonatkozó szabályokat – hiszen munkáltatóként az Orchidea Business Team Kft. is természetesen érintett ebben a kérdésben.

Hogyan hat szervezetünkre a hőség?

A forróság szervezetünkre nagymértékben hat. Alapvetően ugyanis testünk igyekszik a hőháztartásunk szabályozásával kezelni a helyzetet, de ez nem mindig sikerül. A hőkimerüléstől, a hőséggörcsökön keresztül egészen a hőgutáig terjedhet azon szélsőséges variációk előfordulása, melyek közvetlenül a hőség miatt alakulnak ki. A hőkimerülés még akár házi módszerekkel vissza is fordítható, de például egy hőguta esetében már biztos, hogy kórházi ápolásra lesz szükség. Aztán ott van még a napszúrás is, mely lehet enyhébb és súlyosabb, ahogy a vázizmokra ható hőséggörcs is.

Nem is lehet kérdés, hogy 2022-ben a digitalizáció már minden folyamatot, területet, tevékenységet és működést érint. Egyetlen részterület – legyen az stratégiai vagy operatív tevékenység – sem vonható ki ez alól a cégek és intézmények esetében. Meglehetősen egyszerű a képlet: aki kimarad, biztos, hogy lemarad, hiszen a technológiai fejlődés eddig sosem látott mértékben gyorsult fel.

Mi a baj az emberrel a facility management-ben?

A kérdés persze meglehetősen provokatív, hiszen az emberrel magával önmagában semmi baj nincs. A baj inkább azzal van, hogy ha az emberi erőforrás által működtetett folyamatok lassabbak és drágábbak lesznek, mint ha kihasználnánk a gépek, illetve a digitalizáció adta lehetőségeket. Ezek a „régi” módszerek ráadásul meglehetősen drágák is, ami szintén nem fenntartható hosszú távon egy ennyire feszített és érzékeny piacon.

A környezettudatosság mára szinte alapelvárás lett. A zöld skillek a készségek, képességek új generációját jelentik, olyan tudás és viselkedés elsajátítását, mely a jövőnkért lett fontos. Ez a látásmód, ez a szemlélet nem volt jellemző a régebbi generációkra – az emberiség azonban sosem állt még ennyire rosszul a saját bolygóján, mint napjainkban. A kérdés mindig az marad, hogy vajon el tudjuk-e ezt úgy sajátítani a zöld képességeket, hogy tényleg jól működtessük így az életünket? Az biztos, hogy ez a folyamat nem lesz rövid, amíg megtanuljuk, és helyesen értjük, mit kell tennünk.

A kérdés persze az is, hogy minderre vajon mennyi időnk maradt.

Lassan már kezdünk hozzászokni, hogy egyre több mindennel kell megküzdenünk, egyre több kérdésre kell választ találnunk a mindennapok során. A huszonegyedik században ráadásul a változások eléggé fel is gyorsultak, így még egy plusz kihívásnak meg kell felelnünk.

Az egyik legfontosabb kérdés, az egyik legégetőbb probléma nem más napjainkban, mint Földünk jövője.

Nem lehet már elkerülni a témát, hiszen közismert: az ökoszisztéma, az élőlények jövője rajtunk múlik. Minden olyan folyamat tehát, minden olyan ötlet, ami közelebb vihet minket egy élhetőbb jövőhöz nagyon fontos. Ilyen kezdeményezés például a fair trade. Lehet, hogy már hallottál róla – vagy esetleg láttad ezt a matricát mondjuk egy banánon.

Ebben a cikkben összeszedtük, mit kell tudnod róla – ma.